utca_panorama.png
A községtől keletre - ma már keszüi részen -, a magaslaton pattintott vulkáni üvegeket tép fel időnként az eke. Nincs kizárva, hogy erre egy őskori erődítés állt, amelyet valamelyik kora Árpád-kori nemzetségfő is használhatott kisebb nemzetségi föld- és palánkvárként.
 
A terület Szent István korában a Pécsváradi Apátságé. Nem is sejteni, hogy a magyar lakók mennyiben utódai a középkori őslakosságnak. Dombay János régész 1941-ben a mai temető mögött közép- és későavar kori temetőrészleteket tárt fel. Egyesek a szőlőhegy kisebb-nagyobb halmairól is azt állítják, hogy azokban avarok nyugszanak.  A  feltárt közép- és későavar kori temetőrészletek alapján feltételezhető, hogy már az avarkorban is lakott volt. Az avarok elvonulása után Gyód feltehetőleg lakatlan pusztává vált, az újabb betelepülők megjelenése az 1500-as évektől datálható.
 
Írásos emlékek 1511-ből
 
Írásos források 1511-ben, a pécsváradi apátság birtokrészeként említik először, amelyekben a település neve már „Gyod” névalakban olvasható. A magyar családok letelepedése az 1540-es évekre tehető, és egy 1544-ből származó adóslajstrom is már hét fizető portát tartott nyilván. 1542 táján Czindery-, később Draskovics-birtok. A török hódoltság végére a település elnéptelenedett, az egykori magyar lakosság helyére 1750-1760 körül a Felső-Rajna vidékéről, Schwarzwaldból (a Fekete Erdőből) német telepesek érkeztek.  A 19. század végén több magyar család költözött a településre.
 
A lakosság 95 %-a az 1960-as évekig németajkú volt, leszármazottaik ma is a településen élnek. A község régi német hagyományait a Német Kisebbségi Önkormányzat támogatásával ma is őrizzük.
A szőlő termelése és a borkészítés régi hagyománya a községnek. Ennek bizonyítéka, hogy 1850-ben is már 1900 akó bort készítettek a településen.
 
A falu neve a magyar dió főnév -d képzős származéka, jelentése: diófával benőtt hely.
 
Új címerének címerszalagján Gyód neve, alatta az 1511 év, az első írott forrás éve. A címertakaró barokkos, tetején a korona a királyi falut jelzi. Égre törő búzakéve és a pajzs díszítése – szőlőinda, hordó, diólevelek – ősi mezőgazdasági kultúráját fémjelzi. (A részletes címerleírás)
 
Feltételezések szerint az itt található földrajzi helyek történelmi személyiségektől kapták neveiket. A Rudolf-hegy nevét a hagyomány szerint Ferenc József fiának, Rudolf trónörökösnek nevéből eredeztetik. A szőlőhegyek a Czindery család tagjai után a László-, Thekla-, Julianna- és Mária-hegy elnevezést kapták.
 

Családkönyv

Könyvbemutató június 2-án