utca_panorama.png
Köztudott, hogy a kábítószer-probléma Magyarországon is évről évre egyre veszélyesebb méreteket ölt. Bár az ún. legális drogok (pl. az alkohol vagy a dohányzás) társadalmi és egészségügyi hatásaihoz képest a kábítószer-fogyasztás okozta pusztítás ma még méreteiben talán kevésbé tűnik veszélyesnek, a jelenség mégis sűrítve mutatja a mentálhigiénés problémák egyik közös vonását: az általánosnak mondható tájékozatlanságot, az intézményi-intézményes kezelés megoldatlanságát, a működő intézmények alacsony hatékonyságát. Ennek több oka is ismert. Sajnos ezek az adatok azt jelentik, hogy a fiatalok körében egyre elfogadottabb a tiltott drogok jelenléte és kipróbálása, s mindinkább csökken a drogfogyasztással kapcsolatos veszélyérzet.
E természetesség nehezíti a tanulók elutasítási képességeinek kialakulását és megszilárdulását, mely helyzeten tovább rontanak a drogot már kipróbált kortársak a kockázatokról nem tájékoztató pozitív élménybeszámolói. A fenti helyzeten csak tovább ront a pubertás korában jelentkező identitásprobléma is, amely valószínűbbé teszi a helytelen vagy hibás döntéseket, ami természetesen igaz a drogfogyasztás megítélésével kapcsolatban is.
 
A fiatalok drogozása okának különböző pszichológiai és szociológiai összetevői lehetnek, s a kérdés természetesen nem független attól, hogy a fiatalok mit tartanak fontosnak, elismerésre méltónak, értéknek. Ezek nyilvánvalóan számosak lehetnek: személyek, élethelyzetek, viszonyok, anyagi javak, események, stb., ám hogy ezek közül melyeket és milyen mértékben preferálják, az egyrészt attól függ, hogy a környezetük, azaz családjuk, barátaik, haverjaik; oktatóik milyen értékeket közvetítenek feléjük, másrészt attól, hogy ezek az értékek milyen összhangban állnak egymással.
 
E kortárs csoportok rendkívül fontos szerepet töltenek be a fiatalok életében, ezért a deviáns életút kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból vagy jelentősen romlik a megítélése a formális csoportban (osztály). A csoportokban betöltött szerepek minden esetben meghatározott magatartást várnak el a szereptulajdonostól. Az életkori változásokkal azonban a szerepek átrendeződnek, illetve új tartalommal töltődnek meg, ami gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, hiszen ilyen esetekben a csoport nyomása szembekerül a belső értékekkel, korábbi ideákkal. Az új csoportnormák betartása legyenek azok mégoly deviánsak is általában a vágyott csoporthoz való tartozás feltétele, a választott kis csoport ugyanis kizárja tagjai közül az eltérő magatartásúakat.
 
Arra a kérdésre, hogy a fiatalok miért fordulnak a drogokhoz, a tipikus okokon túl a szakirodalom különböző irányzatai különböző mellékokokat is felsorolnak. Nincs ugyanis egyetlen vagy kizárólagos oka a kábítószer-fogyasztásnak. Az érintett fiatalok a kérdésre leggyakrabban a következő okokat nevezték meg: kíváncsiság, kalandvágy, lázadás, a felnőttektől, a valóságtól történő eltávolodás, menekülés a családi, iskolai problémák, megoldatlan konfliktusok elől, kortársak rábeszélése (szociális befolyásolás), unalom, önbizalom hiányának pótlása; önigazolás, új közösségbe történő bekerülés érdekében.
 
A "szerfogyasztás" szokásával azonban a fiatalok gyakran már kora gyermekkorukban találkoznak, ami természetszerűleg megkönnyíti a befogadást. Az ún. legális drogok fogyasztásának gyakorlata, azok problémamegoldó, enyhítő szerepe beépül a gyermek ilyen helyzetekre adható legitim válaszai közé. Ha a munkahelyéről idegesen hazatérő szülő feszültségoldásként alkoholhoz nyúl vagy nyugtatókat szed be, akkor az mint reális megoldás, mint egyfajta minta épül be a gyermek problémamegoldó eszközei közé.
Ez a szokványos és egyáltalán nem elítélt szülői magtartás olyan viselkedési modellt alakít ki, amely szerint nem a probléma okát kell megtalálni és elhárítani, nem az esetleges konfliktusokat kell tisztázni és a feszültséget csökkenteni, hanem léteznek bizonyos szerek, amelyek ezt a munkát úgymond helyettünk elvégzik. A drogok egyik csapdája, hogy azok hatása alatt a világot valóban "más színben" látják, ám ez természetesen még nem jelenti a problémák megoldását.
 
A rászokás szakemberek által megjelölt okai között szerepel még a két szélsőséges nevelési forma, a rideg, korlátozó, autoriter szülői magatartás, illetve a túlzott engedékenység, az ellenőrzés hiánya, a rosszul értelmezett szabadság, a csavargások, késői kimaradások következmény nélkülisége és a szórakozóhelyek válogatás nélküli látogatása. Szintén negatív hatással bírnak az elvtelen és értelmetlen tiltások a bort ivó és vizet prédikáló erkölcscsőszök példabeszédei nem csupán eredménytelenek, de sokkal inkább buzdítóak.
 
Függőség, tolerancia
 
A kábítószer függőségnek két nagy csoportja van, a fizikai (testi) függőség és a pszichikai függőség. Ez a két csoport gyakran keresztezi, fedi egymást.
 
A fizikai függőség A fizikai függőséget okozó kábítószerek esetén, a szervezet hozzászokik a folyamatosan fogyasztott anyaghoz. Hiánya esetén megvonásos állapot alakul ki, bizonyos sejtek, hormonok, vegyületek, szervek, a megszokotthoz képest más mértékben és minőségben látják el funkciójukat. Pl: Az euforizáló morfin ugyanazokhoz a receptorokhoz képes kapcsolódni, amihez az (agyalapi mirigy hátulsó lebenye által termelt, hormonszerű vegyület) endorfin. Az endorfin felelős a boldogságérzetért, hangulatért, a fájdalomérzet gátlásáért, az ébrenlétért. A folyamatos morfinbevitel, feleslegessé teszi az endorfin kibocsátását. Elvonás alatt, viszont a lecsökkent endorfin nem elegendő a boldogságérzethez, jó hangulathoz, azaz depresszióba, apátiába esik a fogyasztó. Ez a jelenség nagyon erősen kihat a pszichés függőség alakulásához.
 
Pszichés függőség a drog által generálódott élmények újbóli kívánalmából erednek. A drogos élményei nagy részét, a droghoz fűződő élmények teszik ki és ezeket gyakran nagyobb élményként élik meg. A drogok képesek az érzéseket oly mértékben felnagyítani, hogy a legkisebb élmény is frenetikus magasságba emelkedhet. Pszichikai függőséget nehéz kimutatni, és nagyon összetett, sok befolyásoló tényezője van. A drog hatása, a drogos szubkultúra, a drogos álmok, a szleng, a környezet mind befolyásolja a psziché alakulását.
Sok szintetikus anyag csak pszichés függőséget okoz, a testi függésük szinte elhanyagolható.
 
Goldmann Tamás (ProjektNavigátor Kft.)

Könyvbemutató

Könyvbemutató június 2-án

"Mozdulj Gyód" Fotódokumentáció

Kattintson a borítóra